Az eseményen online vett részt Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára és Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója.
A dokumentumot a CELIZ részéről a konzorciumvezető MÁV-REC Kft. képviseletében Csomós Norbert ügyvezető, az RCH részéről Körös Norbert CEO és Kotiers Román CFO, az Igazgatóság tagjai látták el kézjegyükkel. Az eseményhez online csatlakozott és az aláírás jelentőségét méltatta Horváth László, az L.A.C. Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója, a MÁV-REC Kft. többségi tulajdonosa és Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria Igazgatóságának elnöke, a Rail Cargo Group Igazgatóságának tagja.
A két társaság vezetőinek egybehangzó prognózisa szerint a következő évtizedben a Kína és Európa közötti vasúti árufuvarozási volumen jelentősen növekedni fog. A kínai ipar ugyanis elérte azt a fejlettséget, amely lehetővé teszi kapacitások – gyártósorok, gyártási technológiák – exportját. A távol-keleti ország egyre inkább minőségi termékek kivitelével, kínai szabványok elismertetésével igyekszik alátámasztani képességét a csúcstechnológiai nagyhatalommá válásra. A Selyemút Gazdasági Övezet logisztikai korridorjainak fejlesztése révén pedig saját fejletlenebb nyugati és délnyugati területeit is bekapcsolja a transzkontinentális forgalomba.
Mindezekből Magyarország nemzetgazdasága is profitálhat abban az esetben, ha a záhonyi átrakási infrastruktúra számottevő fejlesztése megvalósul. A kínai áruk európai érkeztetéséhez és logisztikájához szükséges kapacitás rendelkezésre állása döntő szerepet játszik ugyanis abban, hogy a rendkívüli mennyiségű távol-keleti küldemények szállítási útvonala részben Magyarországon keresztül vezessen az Európai Unió piacaira.
A megszólalók annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a Kína és Európa közötti erősödő kereskedelmi forgalom egy részének a 6. számú mediterrán vasúti korridoron érkező, magyar közreműködéssel történő lebonyolítása nemzetgazdasági érdek. Ez ugyanis közvetlenül növelni fogja a vasúti szállításokból származó, valamint a kapcsolódó adó-, vám- és egyéb logisztikai bevételeket. Lényeges tényező, hogy a vasúti forgalomnövekedés hozzájárul az árufuvarozás környezeti lábnyomának csökkentéséhez.
A szándéknyilatkozat aláírásával egyidőben a két társaság vezetői jövőbeni kooperációs lehetőségeik további áttekintéséről határoztak, leszögezve, hogy annak kedvező eredménye esetén 2021. április 15-ig együttműködési megállapodást kötnek.
Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója online hangsúlyozta, hogy az Európai Unió zöldmegállapodásában 2050-re célul tűzte ki a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás 90 százalékos csökkentését. E cél elérése érdekében 2030-ra a közúti tranzitfuvarozás 30 százalékát, 2050-re pedig már az 50 százalékát kell környezetkímélőbb közlekedési módra – jelentős részben vasútra – terelni. A CELIZ konzorciumi tag ZÁHONY-PORT anyavállalataként és az országos pályahálózat üzemeltetőjeként is a MÁV elemi érdeke a Záhonyon keresztül érkező, megnövekedett távol-keleti intermodális forgalom hatékonyabb kezelése és a forgalom további jelentős növelése, az Új Selyemút geopolitikai-stratégia nyújtotta lehetőségek kihasználása. Erre Záhony a fejlesztések révén még alkalmasabbá válik.
Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár online hozzászólásában kifejtette, hogy a hazai közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10 évben egyértelműen a vasút áll majd. Összesen mintegy 6000 milliárd forintos kötött pályás beruházás várható: az infrastruktúra korszerűsítésére 4000 milliárd, a gördülőállomány megújítására mintegy 2000 milliárd forintot szán a kormány. A hazai vasútprogram kiemelt céljai közé tartozik, hogy Magyarország Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon. A vasúti áruszállítás elősegítése érdekében a kormány 2020 végén döntött a Budapestet délről elkerülő teherforgalmi vasútvonal, a V0 előkészítéséről. A kapcsolódó közbeszerzés idén márciusban megindulhat, a környezetvédelmi engedély megszerzése 2023 tavaszára várható.